Zalalövő határrészeinek, dülőinek, vizeinek nevei

 

A földrajzi neveket a Zala megye földrajzi nevei munka az adatközlő kiejtése szerint közli, de a közérthetőség kedvéért mi itt a mai helyesírás szerint közöljük (pl. ucca = utca). A nyelvjárás után érdeklődőknek így mindenképp érdemes kézbe venni e nagy munkát, a zalalövői és budafai oldalakat az Olvasnivaló Zalalövőről és vidékéről című részben képként is közöljük.

 

Babos-erdő, egykori tulajdonosáról kapta  a nevét a néphit szerint.

Bankó-part

Báró-major. Báró-erdő. A Báró Perényi családé volt. Itt voltak cselédek Dr. Szabó Ferenc jezsuita teológus, író szülei is.

Belső-sötét major, lásd Sötét-major

Békefa, Békefaji-dűlő Zalalövőtől északra a szőczei határ mellett található.

Berlü földek. Az 1859-es kataszteri térképen szerepel így, valószínű téves másolással, eredetileg Berki-rétek lehetnek.

Berki-patak

Berki rétek az 1859-es kataszeri térképen szerepel, a Zalalövőtől Zalapataka felé eső rétek, a Perki rétek téves lejegyzéssel. 

Berki-istálló Zalalövőtől északra a szőczei határ mellett található. Berke nevű egykori tulajdonosáról kapta nevét a nép szerint.

Bicó-sürü. Zalalövőtől északra a szőczei határ mellett található. Biczó nevű egykori tulajdonosáról kapta nevét a nép szerint. A sürü (sűrű) olyan növendékerdőt jelent, amelyet legeltetéssel is hasznosítottak. Ennek emlékét őrzik a szőczei határ mellett álló istállók is, lásd Prélec, Vlatorics istállók. 

Bika-erdő. Bika-rét A községi bikák részére termesztettek itt szénát a nép szerint, de valószínűbb, hogy a bikák legeltek itt.

Bodon-kút. A kút helyén, ma már csak domb áll. A Zalalövőtől északa a szőczei határ közelében volt. Bodon, vagyis egy fatörzséből kivágott kávája lehetett az elnevezés szerint.

Borosán-völgy, a fákra futó borostyánról kapta a nevét a néphit szerint. A Borosán név személynévként is előfordul a vidéken, de köze lehet a Borostyánhoz is.

Borostyán-tó Zalalövő nyugati felén, a zalamindszenti városrészben, a szomszédos, Vas megyei Szőcze felé elnyúló tó, melyet a Szőcei patakból duzzasztottak. 

C'énc--árok,  Czencz nevű egykori tulajdonosáról kapta nevét.

Csalit

Csapás

Császár-völgy

Csekék

Céméntési-híd. Ma nem áll ott híd.

Cseléki-rétek, Cseléki-malom

Cserta

Csiboda

Csurgó-kút

Csütörtökhely, Csütörtökhelyi-hegy, Csütörtökhelyi-kapu. Középkori falu emlékét őrzi a név. Régen a hegyet élő sövény vette körül. Itt volt a hegyre bejáró út.

Danyi-völgy Fernekág északnyugati részének neve az 1877-es kataszteri térképeken.

Dedes, Dedes-völgy. Fernekág középső részén látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Dobos. A szántóföld kerek alakjáról kapta a nevét a néphit szerint.

Dombrom-bükk

Dög árok. Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre Budafa felé található. nevét valószűleg funkciója után kapta.

Egér-ág, Egér-ági út Zalalövőtől északra a szőczei határ közelében lévő terület. Elnevezése az égerfából ered.

Érközi-rétek

Farkas-erdő

Farkas-dűlő,  Nyáros-dűlő. Fernekág déli részén látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Feneketlen tó. Régen nagy, mély tó volt. Egy legenda szerint ökrök merültek el benne, és a Balatonban találták meg bebélyegzett szarvukat.

Feneketlen tó oldal. Fernekág délnyugati felén látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Firc-erdő, egykori tulajdonosáról kapta a nevét.

Ganajos. Zalalövőtől északra a szőczei határ felé eső terület, a Hosszi-dülő mellett, délre.

Gerguléc-malom. Gergulecz nevű egykori tulajdonosáról. kapta nevét. 

Gizella-major

Gróf-ház

Halál-part

Hadnagy puszta, Hadnagy-föld, egykori tulajdonosáról kapta nevét.

Hangyás-völgy. Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Budafa felé eső terület.

Harang-erdő. Egykor egyházi birtok volt, a néphit szerint innen kapta a nevét.

Harangos-kut. Egy régi veszedelem idején ide rejtették a harangokat. 

Haraszt Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Budafa felé eső terület.

Hári-erdő, egykori tulajdonosáról, Háryról kapta  a nevét.

Három águ, az 1859-es kataszteri térképen, a Zala megye földrajzi neveiben Háromságú elnevezéssel Zalalövőtől Zalamindszent felé, északra.

Három-ház. Három család lakhelye volt.

Határ

Hegy allya. Fernekág északi felén látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Hegyi-dűlő Zalalövőtől északra a szőczei határ mellett található.

Homok-dülő, az 1859-es kataszteri térképen Sötét-major és Kis kút közti  homokos terület.

Horoszd. Az 1858-as kataszteri térképen Zalapataka határának része.

Hosszi-dülő, Hosszi-rét Zalalövőtől északa eső dülő, tőle keletre létesült valamikor az Új-major.

Hosszú rét, Hosszú rét melléki dülő. Fernekág határában látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Huszár-kút. Hadgyakorlatokkor itt szokták; a huszárok a lovakat itatni. Ők bővítették a forrást kúttá. 

Idori-árok Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Zalaháshágy felé eső árok.

Irsa puszta. Báró Perényi Bertalan birtoka volt. Iskola is működött itt hat elemivel, ahová a szomszédos Bárópusztáról és Nagyhegyről is jártak iskolába. "1273-ban Jerse föld, tehát a mai Irsa puszta mellett említik Férnekág patakot." 
Forrás: Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg: Zalamegyei Tanács, 1963.8. oldal.

Itató út. Zalalövőtől északa a Sási pataktól keletre, Budafa felé esik. Erre szokták az állatokat a Sási-patakra hajtani.

Jáger-kereszt. Itt lőtték agyon a Jáger ragadvány-nevű Szabó Gyulát, mivel vadorzónak nézték. 

Kanász-rét

Kajtár-föld. Kajtár-pajta Kajtár nevű egykori tulajdonosáról.  

Kecske-hát

Kemeli-lap, Kemeli-föld. Az 1858-as kataszteri térképen Zalapataka határának része Kemelii-dülő néven.

Kis-Gérsa.

Kis-erdő. Zalalövőtől északra eső terület, a Nagy-árok északi oldalán.

Kisgyep. Zalalövőtől északra a Sási-pataktól keletre, Budafa felé eső terület.

Kis-cili

Kis-Fernekág Fernekág zalabaksai úthoz, illetve Zalalövő központjához közelebbi, kisebb része. Lásd településrészeknél Fernekág és Irsa.

Kis-kút az 1859-es kataszeri térképen szerepel Zalapataka felé. Szomszédságában nyugatra létesült valamikor az Új-major. 

Kolozsvár, Kolozsvári földek. Városrész Zalalövő központjától délre, a Zala déli oldalán, a zalamindszenti határral szomszédos terület.

Konkolica, Konkolicai forrás. Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Budafa felé eső dombos terület és forrás. A zalapatakai 1858-as kataszteri térképen Konkolitza alakban szerepel Zalapataka északi felén.

Kövecs Zalamindszent határhoz tartozó terület az 1877-es kataszteri térképen.

Kövesalja, Köves-parti patak Zalalövőtől északa a szőczei határ közelében taláható.

Külső-sötét-major Zalalövőtől északra a szőczei határ, a körmendi út mellett található lakott külterület. Nevét a Sötét-árokról kapta. Lásd: Sötét major

Kutas, Kerkakutas. Zalamindszent  déli szomszédja az 1859-es kataszteri térképen.

Kutas bükk, Kutas bükki kút. Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Budafa felé eső dombos terület és forrás. A Zala megye földrajzi nevei kötetben Kutozs alakban is.

Laki-erdő, Bükk-völgy Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Budafa felé eső terület.

Macskás

Mákos-dülő. (Mákozs-dülő.) A szőczeieknek volt itt birtokuk, akiket mákosoknak csúfoltak, mivel sok mákot termesztettek. 

Mayer-ház. Mayer nevű egykori tulajdonosnak volt itt majorja.

Méhesi-erdő. Sok vadméh lakja, neve innen a néphit szerint.

Mészégető

Metringés. Fernekág határában Metretringesi dülő névalakkal látható a 1877-es kataszteri térképeken. Az itt található gyakori metling nevű növényről kapta a nevét a néphit szerint.

Mocsár. Zalamindszent  Zalalövő felé eső része az 1859-es kataszteri térképen. 

Moller-parlag, egykori tulajdonosáról, valószínűleg a 19. században született Maller Miklós fogorvosról, földbirtokosról kapta nevét.

Morva. Fernekág északkeleti, Keménfa felén látható a 1859-es kataszteri térképeken.

Muszka-kút. Az adatközlők szerint a törökdúlás idején három katona lovastól együtt elmerült benne.Vélhetően a történet 1849-es emléket idéz.

Nagy Árki földek az 1859-es kataszteri térképen a Zalalövőtől Zalamindszent felé eső rétek.

Nagy Károly-sűrű, egykori tulajdonosáról kapta nevét. Zalalövőtől északra Szőcze határa melletti terület. A sűrűkről, istállókról ásd még Biczó-sűrű.

Nagy-part

Negyvennyócas

Nyerges. Fernekág határában látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Ódalas-főd (Oldalas-föld) 

Ortsried. Az 1858-as kataszteri térképen Zalapataka határának déli része.

Ördög-völgy

Öreg-erdő

Öreg-szer. Öreg József tulajdonosról kapta nevét.

Pacsa, Pacsa-hegy. Zalamindszent  déli része az 1859-es kataszteri térképen. Pusztahely.

Paposa

Páskom Zalalövőtől északra a szőczei határ felé eső terület.

Patak-hegy

Patak-mellék. Fernekág keleti, Keménfa felé eső határában látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Pesti-szer

Pityer domb

Pélka-kert

Prélec-sűrű, Prélec istálló. Zalalövőtől északra Szőcze határa mellett, Prélëcs alakban is olvasható a névadó személynév. A sűrűkről, istállókról lásd még Biczó-sűrű.

Postaút-melléki-dűlő. Fernekág  nyugati határában látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Raksi útmellett. Az 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határának része.

Rákosi-dűlő

Ritás-kert 

Sási patak, Sási földek, Sási-kút Zalalövőtől északra a Sási pataktól keletre, Zalaháshágy felé eső dombos terület, patak, kút, az adaközlők a földrajzi nevek gyűjtésekor Sássi alakban használták.

Sédén-árok

Senki-völgye. Zalalövő és Budafa közt lévő kis terület.

Sóbánya

Sötét árok

Sötét major Zalalövőtől északa a körmendi út mellett található. Nevét a Sötét-árokról kapta. Később Belső-Sötét majornak is nevezték, amikor Szőcze felé létrejött a Külső-sötét major.

Szarkaszél. Az 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határának része.

Szénégető-völgy. Az 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határának része.

Szentpéteri-völgy. Az 1858-as kataszteri térképen Zalapataka határának része.

Szentpéteri-szél. Pusztaszentpéter felé eső terület.

Szőcei-hegy

Szőlő-földek. Zalalövő központjától északkeletre, a Sási pataktól keletre, Zalaháshágy felé eső terület.Valamikor szőlőterület volt. Az 1858-as kataszeri térképen Zalapataka határának része volt.

Szűcs-szőlők, egykori tulajdonosáról kapta nevét.

Takács-erdők

Téglás. Valamikor téglaégető működött itt.

Telek. Zalamindszent  Zalalövő felé eső része az 1859-es kataszeri térképen.

Temetői. Az 1858-as kataszeri térképen Pusztaszentpéter határának része.

Terv-erdő, a szocializmus alatt az első ötéves tervek egyike keretében létesült.

Tölles, Töllesi út.  Az 1858-as kataszeri térképen Pusztaszentpéter határának része.

Tüske allya. Fernekág keleti, Keménfa felé eső határában látható a 1877-es kataszteri térképeken.

Tüske-oldal

Tyuktártó-hegy, Tyuktártó-erdő Zalalövő déli határában, a Zala és Fernekág között található területként szerepel az 1877-es kataszteri térképeken. Miután a térképen több elhallásból eredő elírást találtunk, lehetséges a Tyúktartó hegy

Új-hegy

Új-major Zalalövőtől északra eső lakott külterület volt régen a Kis-kút mellett.

Úsztató. A Zala folyó egy szakasza. Itt szokták az állatokat füröszteni.

Vad-tilos

Vlatorics-sűrű.  Vlatorics (az adatközlő ajkán Vratarics) nevű egykori tulajdonosáról kapta a nevét. A sürüről lásd Bicó-sürü

Vározsvégi-fődek az 1859-es kataszeri térképen szerepel, a Zalalövőtől Zalapataka felé eső rétek, téves lejegyzéssel Varromegi rétek elnevezéssel.

Vizi-malom

Vörös-part

Zala folyó. Salla. A Kis-Balatonon át a Balatonba ömlő folyó, melynek partján jött létre Salla római kori katonai telep.  

Zobogó. A vízmosásos részben esőzéskor zubogva árad a víz, nevét innen kapta.

Zsidó-szer.  Zsidó-kert Zalalövőn jelentős számú zsidó közösség élt egészen 1945-ig.