Zalalövő és városrészei

Zalalövő

A római korban a Borostyánkő-út és Zala (Salla) folyó kereszteződésében alakult település neve a Zala folyónév és a Lövő településnév összetétele. A Lövő elnevezés eredete az Árpád-kori telepesekre, a királyi lövőkre (íjászokra) utal.

Zalalövő képeslapokon

---

Zalalövő térképeken

A második katonai felmérés (1809-1869) során készült térképeken a 19. század közepi településeket, a mai város részeit jelentő Lövőt, Patakát, Mindszentet, és Fernekágat már látjuk. Forrás: A második katonai felmérés elektronikus adatbázisa 

Zalalövő, Fernekág és Irssa (puszták) a Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1859-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből. Ekkor szomszédjai: délről Kozmadombja, Kerkakutas, keletről Keményfa, Zalapataka, északról Zalaháshágy, Szőcze, nyugatról Zalamindszent.

 

---

 

Városrészek, korábbi falvak, nagyobb lakott helyek

 

Zalalövő város Zalalövő (és részei Irsa és Fernekág puszták, kisebb puszták, majorok), Zalapatka, Zalamindszent, Pusztaszentpéter települések 1925-ben ideiglenesen egyesültek, majd 1926. november 26-án végleg. 

 

Budafa

Budafát (és a hozzá tartozó Bederfa pusztát), mely korábban közös tanácsot tartott fenn Zalalövővel,  1981. december 31-én egyesítették Zalalövővel. A Magyar Orszá-gos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1877-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből.

---

Fernekág és Irsa puszták

A középkortól kezdve a Zalalövő legnagyobb kültereként a város központjától délre, a zalabaksai úttól keletre fekszik Nagyfernekág és "kistestvére" Kisfernekág, tőlük délebbre pedig Irsa és Méhes puszták. Az 1877-es kataszteri térképen Fernekág része a Danyi-völgy, Dedes, Morva, Nyerges, Irsa-puszta (Irssa alkaban is szerepel) Fernekággal együtt már a 17. században feltűnik Zalalövő részeként. A 20. században iskolát is fenntartott, ide jártak a közeli majorok, így a Báró-major gyermekei is. A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisából idézzük az 1859-ben készült térképrészletet.

"1273-ban Jerse föld, tehát a mai Irsa puszta mellett említik Férnekág patakot, amelytől a Lövőtől délkeletre fekvő falu a nevét vette; ugyanakkor olvasunk itt egy Havas nevű vízről is. Szőce (Zelche) határjárásában, Irsa vidékén találkozunk 1265-ben Redege  patakkal (Redugey) és Redege forrással; ennek a pataknak Pacsapataka neve is volt, mert elfolyt Pacsa mellett, amely ma puszta Lövőtől délnyugatra. Amikor 1341-ben megjárták a határt Keresztúr más néven Sygar és Csütörtökhely között, akkor Fernekág patakon átkelve elérték a Sze1ence ág nevű patakhoz ott, ahol ez a Havas vízébe torkollott" 
Forrás: Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg: Zalamegyei Tanács, 1963.8. oldal.

---

Pusztaszentpéter

Pusztaszentpéter mára teljesen elnéptelenedett. A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisából nagy felbontásban is elérhető 1858-as kataszteri térképen Pusztaszentpéter határtában találhatjuk a Szt. Péteri-völgyet, a Szénégető-völgyet, Töllest, szomszédai ekkor  keletre Méhes, délen Kerka(kutas), nyugaton Csöde,  északkeleten pedig Zalamindszent.

---

Zalamindszent

Zalamindszent temploma Árpád-kori emlékeket őriz. Lékai László bíboros szülőhelye is ebben a faluban, mai városrészben áll. Határába tartozik az 1877-es kataszteri térkép szerint a Patak hegy. Szőczei patak, mely a Borostyán tavat táplálja, a  Császár-völgy, Pacsa puszta. Szomszédai északról Szőcze, nyugatról Felsőjánosfa, Csöde, délről Pusztaszentpéter, Kerkakutas, Zalamindszent a Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában 1877-ből. Itt csak néhány részletet közlünk a nagy terjedelmű térképekből.

 

 

---

Zalapataka

Zalapataka 1925-ig önálló falu, templommal. Határába tartozik ekkor Konkolitza. 
A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképadatbázisában nagy felbontásban elérhető egy 1858-as kataszeri térképen, s melyből itt  néhány részletet közlünk csak, szomszédjai Zalaháshágy, Budafa, Keményfa (ma Keménfa), és Zalalövő. 

 

---